Az AI Summit konferencia autóipari blokkjának ötödik, egyben utolsó megállójában Rónai-Horst László, a Mercarius Flottakezelő ügyvezetője moderálásával egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés zajlott, amelyen Várkonyi Gábor autópiaci szakértő és Bertalan Gábor (AutóSámán), közösségi média arc, mérnök és közgazdász vett részt. A beszélgetés során a résztvevők őszinte és provokatív szakmai diskurzusra hívták a közönséget, és az autóipar jelenlegi helyzetét, valamint jövőbeni kilátásait vitatták meg új megvilágításban.

„Azt mondtad, legyünk provokatívak, és én azt látom, hogy ez a vita nagyon egy oldalra dőlt eddig. Úgyhogy én leszek az ördög ügyvédje.” – kezdett bele Bertalan Gábor.

Kijelentette, hogy az elektromos autózás mellett foglal állást, hogy ezzel érdekesebbé tegye a beszélgetést, különösen Várkonyi Gábor markáns nézeteinek tükrében. Úgy gondolja, hogy Várkonyi gazdasági és politikai szempontból is mélyrehatóan fogja vizsgálni a témát, ami tovább növeli majd a szakmai diskurzus izgalmát.

Bertalan Gábor alapvetően egyetértett a korábbi kerekasztal-beszélgetéseken elhangzottakkal (a korábbi témákról ITT olvashatnak), és hangsúlyozta, hogy az önvezető technológia megvalósulása már közel van. Bár úgy véli, hogy az ötös szintű, teljesen autonóm vezetés még inkább sci-fi, a részleges, négyes szintű önvezetés bizonyos feltételek mellett már ma is működőképes, és hamarosan a mindennapok részévé válhat.

„Elektromos autózás? Az is lesz! És tudod miért? Nem azért, mert a politika akarja. Hanem azért, mert a fejlődés az általában úgy működik, hogy mindig a hatékonyabbat keresi, és az elektromos autózás alap helyzetében lényegesen hatékonyabb, mint a belsőégésű motorral hajtott autózás.” – osztotta meg véleményét Bertalan Gábor.

Fotó: Indaevents

Várkonyi Gábor egyetértett abban, hogy az elektromos autók bizonyos területeken hatékonyabbak, de hangsúlyozta, hogy az új technológiák és környezetvédelmi intézkedések kapcsán gyakran figyelmen kívül hagyják a költség-haszon elemzéseket. Szerinte a jövőben elkerülhetetlen lesz a konszolidáció és új irányok kialakulása, például a német politikai döntések, ami gyárbezáráshoz vezetett. Emellett megjegyezte, hogy bár az AI és az elektromobilitás működik, a valóság és a média által bemutatott ideálok között komoly eltérések vannak. Az utóbbi években több ígéretes technológia, például a konnektivitás és az önvezetés, túlértékeltnek bizonyult.

„Az sem kérdés, hogy Kína is A meghatározó szereplője, nem egy, hanem A meghatározó szereplője lesz a világ autógyártásának.” – jelentette ki Várkonyi Gábor.

Hozzátette, hogy Kína évente nagyságrendileg 30 millió autót gyárt, amelyből körülbelül 20 milliót a belső piacán értékesít, míg a fennmaradó hozzávetőlegesen 10 milliót külföldön. Fontos megjegyezni, hogy a piac dinamikusan változik, és jelentős kilengések is előfordulhatnak. Rámutatott, hogy Kína politikai céljai miatt akkor is működteti gyárait, ha azok nem nyereségesek. Hangsúlyozta, hogy Európának alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez, különösen mivel az ipari fejlesztések terén vegyes eredmények mutatkoznak.

Várkonyi Gábor szerint az autók által generált hatalmas mennyiségű adat birtoklása kulcsfontosságú kérdés a piaci térnyerésben. Kiemelte, hogy a Tesla és más cégek jelentős adatokat szolgáltatnak, és bár a kínai adatbiztonsággal kapcsolatos aggályokat nem szabad alábecsülni, hozzá kell tenni, hogy az európai sem teljesen egyértelműen szabályozott. Az autók kameráiból, mikrofonjaiból és telemetriájából származó adatok óriási mennyiségű információt szolgáltatnak, amelyek fontos szerepet játszhatnak a globális „háborúban”, beleértve a technológiai és adatvezérelt versenyt.

„És ez biztosan az egyik szerves része annak a háborúnak, ami nyilvánvalóan több fronton zajlik a világban jelenleg, és aminek szerintem a nyitányának a nyitányát láttuk eddig.” – jegyezte meg Várkonyi Gábor.

Bertalan Gábor egyetértett abban, hogy az említett autóipari és geopolitikai kérdések kiemelkedő fontosságúak, mivel a világ többpólusúvá válása és Kína megerősödése szoros kapcsolatban áll az autóiparral és az AI fejlődésével. Az autók által generált adatok nemcsak az önvezető technológiák és a gépi tanulás alapját képezik, hanem jelentős hatással vannak a jövő technológiáira is.

Hozzátette, hogy amikor nemzetközi rendezvényeken kínai márkákkal találkozik, gyakran tapasztalja a kínai mérnökök sajátos fókuszát. Míg a japán mérnökök szenvedélyesen beszélnek a legújabb technológiáikról, a kínaiak folyamatosan jegyzetelnek, ami különleges figyelmet és elkötelezettséget jelez, és komolyan veszik az észrevételeket. Elmesélte saját tapasztalatát egy olyan helyzetről, amikor a kínai mérnökök aktívan jegyzeteltek, miközben a jármű futóművét kritizálta. Egy kínai szakember megerősítette, hogy ha elegendő információ érkezik az említett problémáról, a járművet úgy fogják piacra bocsátani, hogy a geometriáját előzőleg módosítják.

Várkonyi Gábor szerint az adatok pénzre fordítása új lehetőségeket nyit az értékesítésben. Az adatok használatával a gyártók még pontosabban és gyorsabban tudják azonosítani és kielégíteni a vásárlói igényeket, ami jelentős változásokat hozhat a kereskedelemben. Ez a fejlődés hatással lehet a használt és új autó piacra, a készletezésre, valamint a felszereltségi szintek összeállítására. Az adatok optimalizálása már régóta fontos szerepet játszik a gyártásban, és most még nagyobb értéket képviselhet. Szerinte az AI technológia segítségével az autógyártás területén végzett fejlesztések még gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek. Ez óriási üzleti potenciált rejt, ugyanakkor várható, hogy a koncentráció is fokozódik, és a legnagyobb hatékonyságot nyújtó megoldások dominálni fognak a piacon.

Fotó: Indaevents

Bertalan Gábor rámutatott, hogy a kínai belpiacos elektromos autók kinézete meglehetősen egységes: szinte mindegyik ugyanazzal a szoftverrel készül, és az összes jármű hasonló, áramvonalas buboréknak tűnik, függetlenül attól, melyik gyártó termékéről van szó. Még a logók is nehezen megkülönböztethetők egymástól. Emellett megemlítette, hogy az AI szerepe is jelentős, mivel az adatfeldolgozás és az AI technológiák kulcsszerepet játszanak a járművek fejlesztésében és a piacon való sikeres helytállásukban.

„Az AI, az az adat adatgyűjtés lénye, […]” – fűzte hozzá Bertalan Gábor.

Szerinte az AI alapvetően az adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra épít. Példaként egy nemzetközi sajtóút során tett tapasztalatait említette, ahol egy japán hölggyel beszélgetett egy városi crossover bemutatóján Németországban. Az autó maximális sebessége 140 km/h volt, de mivel egy német város közelében voltak, ahol bizonyos autópályaszakaszok sebességkorlátozás nélküliek, ezért kérdéseket vetett fel. Kiderült, hogy az autópályás sebességkorlátozásra vonatkozó adatokat nem vették figyelembe a termékfejlesztés során. Az AI segítségével a fejlesztők pontosabb adatokat gyűjthetnek az európai használati szokásokról.

Egy másik példában említette, hogy egy kínai autógyártó fődesignerével folytatott interjú során kiderült, hogy az autó tervezésétől a gyártásáig körülbelül két és fél év telik el, míg Európában ez az időszak inkább négy év. Az AI tehát jelentős hatással lehet az autóipari fejlesztési folyamatokra és a dizájn területére is, gyorsabb és pontosabb megoldásokat kínálva.

Várkonyi Gábor megosztott egy érdekes adatot a résztvevőkkel az online autóvásárlással kapcsolatban: egy svéd autómárka, amely élen jár a digitális trendekben, már négy-öt évvel ezelőtt készen állt arra, hogy az autóvásárlás teljes folyamatát online intézhessük. Ennek ellenére a fejlett piacokon, ahol állítólag az autószalonokra már nem lesz szükség, egy kutatás során 100 vásárlóból mindössze 1% használta ki ezt a lehetőséget az egész vásárlási folyamat végig vitelére. Ez a szám azt mutatja, hogy a média és a valóság között jelentős eltérés van. A vásárlók egy bizonyos ponton igénylik a személyes segítséget vagy a fizikai kapcsolatot a termékkel, például meg akarják nézni, kipróbálni az autót, vagy egyszerűen valakivel beszélni az ügyintézés során.

Várkonyi elismerte, hogy az internetes vásárlást támogató módszerek egyre fejlettebbé válnak, lehetővé téve, hogy a vásárlás folyamata gyorsabb és kényelmesebb legyen. Az ügyfelek így egyetlen szalonlátogatás során lebonyolíthatják az autóvásárlást, szemben a régi trendekkel, amikor az autóvásárlás még családi program volt.

„Maga a szalon az a te névjegykártyád, a te márkád névjegykártyája.” – hangsúlyozta Bertalan Gábor

Hozzátette, hogy a prémium márkákat bemutató szalonokban a cégek stabil és modern üzenetet közvetítenek. Ugyanakkor kritikával illette a Mercedes digitális értékesítési megközelítését, amit túl modernnek talált. Rámutatott, hogy Lengyelországban egy régiós rendezvényen bemutatták a digitalizált folyamatokat, és bár érdekesnek találta, elgondolkodott azon, hogy vajon el tudná-e fogadni az ilyen erős digitalizáció mellett az autó rendelést anélkül, hogy fizikailag is megnézné az autót?

„Akiket komolyan lehet venni, azok nem ügynöki modelleznek, meg online értékesítenek azoknak valós fizikai, elérhető kereskedői hálózatos terveik vannak és látszik, hogy ez működik.” – jelentette ki Várkonyi Gábor.

Szerinte meg lehet figyelni, mely márkák rendelkeznek relevanciával az európai piacon, és melyek nem. Azok a márkák, amelyek időben kiépítették a dílerhálózatukat, sikeresebbek, míg a dílerhálózattal nem rendelkező, vagy gyenge hálózattal bíró márkák, különösen az ismeretlenek, nem teljesítenek jól az online értékesítés terén.

Fotó: Indaevents

Bertalan Gábor szerint elképzelhető, hogy a kínai márkák jelentős növekedést érnek el a magyar piacon, különösen, mivel látni lehet olyan haldokló márkákat is, mint például a Ford. Úgy véli, hogy öt év alatt nem biztos, hogy elérik a 20%-os piaci részesedést, de az öt-tíz év közötti időszakban már reálisnak tűnik.

„Az szerintem nem a kínaiak nyeresége, hanem az európaiak gyengesége lesz, ha így lesz.” – fogalmazott keményen Várkonyi Gábor.

Szerinte a 20%-os piaci részesedés öt éven belül erősen optimista. Hangsúlyozta, hogy a piac továbbra is árérzékeny, és a magánvásárlók száma egyre csökken. A kínaiak, ellentétben a közhiedelemmel, nem csak elektromos autókban gondolkodnak; ha az európai gyártók nem tudják vagy nem akarják kiszolgálni a belépő szintű modellek iránti keresletet, nem meglepő, ha a kínaiak előnyt szereznek. Ha például a kínaiak képesek olyan belépő szintű autót kínálni hat és fél millió forintért, amely máshol drágább, az jelentős piaci változást eredményezhet.

„Én most ezt nem is az inflációval vagy az egyéb dolgokkal kötném össze, hanem azzal, hogy szerintem túlzottan sok, túlzottan cinikus autóipari vezető volt, aki azt gondolta, hogy ha már a politika ezt így végig verte rajtuk, akkor szubvencionálja is végig.” – fejtette ki Várkonyi Gábor.

Hozzáfűzte, hogy a pénz kimerült Németországban és máshol is, a szubvenciók megszűntek, és a 2035-ig terjedő terv nem fog működni, így a kínai gyártók kerülhetnek előnybe. László megjegyezte, hogy a gyárbezárások már mindenki számára érezhetők, és politikailag is érzékeny téma, mivel szavazatokat veszíthetnek emiatt. Várkonyi pedig hozzáfűzte, hogy még mindig vannak olyanok, akik azzal magyarázzák ezt a helyzetet, hogy az európai gyártók nem készítettek elég elektromos autót.

Várkonyi Gábor szerint a jövő autópiaca hasonló trendeket fog mutatni, mint a nyugati piacok, némi eltolódással. Véleménye szerint a nagy kereskedőházak fognak dominálni, mivel nagyobb befolyással bírnak, mint a nagyobb márkák. Ezzel szemben a középméretű vállalatok nehéz helyzetben lesznek. Azok a cégek, amelyek kicsik és rugalmasak maradnak, nem szenvednek akkora nyomást a hitelek és beruházások miatt, de nem lesznek képesek jelentős többletértéket generálni. Ebből kifolyólag marad a betagozódás, vagy a kellemetlen középméret.

„De azt látjuk, hogyha egy hatszázezer embert foglalkoztató VW csoport, ami Európa egyik legnagyobb vállalata, Németország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, így áll. Akkor mondjuk egy Fiat vagy egy Renault az, hogy fog állni?” – mutatott rá Várkonyi Gábor.

Szerinte a jövőben a Toyota és a koreai márkák meghatározó szereplőkké válnak. A koreai cégek, amelyeket korábban nem tartottak olyan erősnek a villanyautók terén, most jól felkészültek, mivel hatékonyan használták fel a rendelkezésre álló forrásaikat. A jövőbeli prémium márkák, mint a BMW és a Mercedes, helyzete is kérdéses, és a magyar piac jövője szintén bizonytalan a kamatok, valamint a gazdasági és politikai helyzet függvényében. Várkonyi úgy látja, hogy sok tényező befolyásolja az autópiac alakulását, és hogy az általános trendek mellett számos más tényező is hatással lesz arra, mi várható a következő években.

„Azért, amit nem látunk a függöny mögött, azért a dolgok történnek.” – jegyezte meg Bertalan Gábor.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Mercedes esetében érdemes tudni, hogy körülbelül 20% kínai pénz is van a háttérben. László hozzátette, hogy valójában több helyen is van kínai tulajdon az autóiparban, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

Bertalan Gábor szerint ügyesen választották meg a kerekasztal-beszélgetések témáit, mert a meghívottak, mint a Toyota, a Kia és a Porsche Hungária, nyertesei lesznek ennek a folyamatnak. Szerinte a Volkswagen, bár jelenleg nehézségekkel küzd, sosem fog teljesen elbukni. Várkonyi Gábor véleménye szerint nem szabad azt mondani, hogy soha nem fognak térdre esni egyes márkák, és példaként a GM és a Ford esetét hozta fel. Bertalan Gábor kiállt amellett, hogy az am erikai márkák más kategóriába esnek, ezért szerinte másként alakulhat a helyzetük.

Úgy véli, hogy a Toyota és a Kia példamutatóan teljesít az ázsiai márkák között, míg a Volkswagennek a kereskedőházak terén kell összeszednie magát. Szerinte a nagy invesztícióval és kockázattal járó változtatások, amelyeket ezek a cégek végrehajtottak, évtizedek óta bizonyítottak, és biztos benne, hogy továbbra is sikeresen végrehajtják azokat. Végül megemlíti, hogy a két kínai feltörekvő márka is jelentős sikereket érhet el, és jól teljesítenek majd.

„A legfontosabb, hogy az ügyfél dönt. Az ügyfél kezében van a döntés, és ő fogja meghatározni, hogy mit és hogyan szeretne. Bármennyire is hiszünk az AI-ban, az ügyfél döntése fogja irányítani a dolgokat, mert végső soron ő az, aki fizet, és ezzel ő alakítja a saját piacát.” – bízta a hallgatóságra László e bölcsességeket a kerekasztal-beszélgetés zárásaként.