Új ember áll december elejétől a Mercarius Flottakezelő Kft. élén. A cég lehetőségeiről, az emobilitásról és a flottakezelés jövőjéről beszélgettünk az Rónai-Horst László ügyvezető igazgatóval.

– Sikerült áttekinteni a vállalati szerkezetet?

– Van némi tapasztalatom vezetőként és persze a szektorban is, de ennyi idő alatt azért nem lehet pontos képet alkotni egy vállalkozásról. Azt viszont pontosan tudom, hogy milyen gondolkodású irányítóra van szükség most a piacon. Elsősorban olyanra, aki nyitott a változásokra, hiszen nyakunkon az e-mobilitás, amely komoly távlatokat nyithat mind a fogyasztói, mind pedig a céges szegmensben.

– A vállalati szektor autóflottájának a kialakításában nem okoz problémát, hogy kicsi az elérhető elektromos járművek hatótávolsága?

– Mihez képest? Néhány évtizeddel ezelőtt a Ladák is csak 230 kilométer hatótávúak voltak. Ezt ma egy e-jármű bőven teljesíti, sőt ennél többet is. Ráadásul most már a töltés sem bonyolult, a rendszer folyamatosan épül ki, az MVM/NKM és az E.ON is egyre több töltőállomást helyez üzembe, ezen túlmenően pedig rengeteg lehetőség van energiafelvételre. Továbbá pontosan számolható, hogy mikor van szükség nagyobb vagy kisebb hatótávú eszközökre, s miként alakítsák ki ennek figyelembevételével a járműflottát. De továbbmegyek: miért is kellene előre tervezni? A személyszállítás átalakulóban van. Mind nagyobb igény mutatkozik arra, hogy csak akkor használjunk autót, ha valóban szükség van rá. Ahogy a fogyasztói piacon, úgy a vállalati szegmensben is erősödhet a szó klasszikus értelmében vett „on demand”, vagyis az igény szerinti gépkocsihasználat. Tehát az ilyen elvárásokhoz kell igazítani a flottakezelést, és ehhez szükséges passzítani az üzleti megoldásokat is.

– Valóban van arra igény, hogy egy cég teljesen átálljon az elektromos autózásra?

– Természetesen vannak az e-mobilitásnak gátjai, de ez egyelőre a mai gondolkodásból ered. Ha elrugaszkodhatok kicsit a témától, érdemes megemlíteni, hogy a vállalati autók egy része ma a vezető beosztású munkatársak családi gépkocsija is egyben. Ezt alapul véve tehát sok esetben nem lehet és persze nem is szükséges teljesen átállni az e-mobilitásra, de a zéró kibocsátású járművek jelenlétére (és nem csak a céges tudatosság miatt) egyre nagyobb az igény. A mi szerepünk ebben már nemcsak a flottakezelés, hanem egyfajta tanácsadással egybekötött, komplex szolgáltatás is. A meglévő társasági adatokból kiszámoljuk, hogy a flottába miként lehet beilleszteni az e-autókat, valamint mikor érdemes és mikor nem. Így ebben a formában egyre komolyabb elvárás a vállalatok részéről az e-mobilitás.

– A hagyományos, belső égésű motorokkal szerelt járművekhez egyelőre olcsóbban lehet hozzájutni, mint az elektromosokhoz. Alternatíva lehet most – költséghatékonyság szempontjából – az e-autó?

– Egy gépkocsi élettartamában számolt költségszerkezet három pilléren nyugszik. Az első a bekerülési, a másik a maradványérték, a harmadik a felhasznált üzemanyag értéke. E pillérekben benne van az autószervizelési, a biztosítási és egyéb más fenntartási költség. Ma az e-járművekre a szabályozó több kedvezményt állapít meg. Ezek felhasználásával, továbbá az
üzemanyagtöltés költségeinek a minimalizálása miatt közel azonos értéken tudunk elektromos
gépkocsit biztosítani egy flottához. Ha egy kicsit drágábbak is, az előnyök sok esetben kompenzálnak. De nyilván ez attól is függ, hogy pontosan mire szeretnék használni a járművet.

Azt azonban biztosan állíthatom: mi ki tudjuk számolni, hogy egy cég miként jöhet ki a leghatékonyabban. Ami az igényeket illeti, az e-hajtású autóknál nemcsak az ökológiai, hanem az anyagi racionalitás is erős. Nem véletlen, hogy Hollandiába vagy Dániába érkezve jól látni, hogy a repülőtéren sorban állnak az elektromos gépkocsik. Nyilvánvalóan ott más a szemlélet, de ez nagyon gyorsan jelentkezik Európának ezen a részén is. Gondoljon csak bele: alig tíz esztendeje jelentek meg az okostelefonok, és nincs egy évtizede, hogy az eladásszámuk háttérbe szorította az előző generációét. Az első okoskészülékek használóira úgy tekintettünk, mint különcökre. Ma szinte elképzelhetetlen, hogy valakinek ne lenne a zsebében egy
ilyen kütyü. Nagyjából így kell tekinteni az elektromos autókra.

Nem kell hozzá tíz év, hogy a számuk folyamatosan megduplázódjon. A jövő pedig abba az irányba mutat, hogy az e-mobilitásban megjelenik a mesterséges intelligencia, és ezzel egy időben elindul az automatizált közlekedés is.

– Mi lesz a megoldás? Az autókat kell felszerelni a szükséges eszközökkel az önvezetéshez, ami jelentősen drágítja a bekerülési költségüket, vagy a meglevő infrastruktúrát szükséges átalakítani?

– Ez természetesen a szabályozástól függ, erre nemigen van ráhatásunk. De azt gondolom, a megoldás az 5G-ben rejlik. Ez a rendszer elég gyors ahhoz, hogy az automatizált rendszereket az igényeknek megfelelően működtesse.

– Ha már Nyugat-Európánál tartunk, ott alapvetően változott az autóbirtoklási szemlélet. Családon belül egy jármű felé haladnak, míg itt várhatóan növekszik majd a gépkocsi-tulajdonosok száma és a családon belüli gépjárművek aránya. Ez mit jelent egy flottakezelő számára?

– Ahogy mondtam, az on demand egyre erőteljesebb, és persze jogos kérdés, hogy miért tartsak fenn egy eszközt, ha azt nem használom, különösen városban. A flottakezelőknek ezzel szembe kell nézniük, de sem a hazai környezet, sem a nyugat-európai trend nem rontja a flottakezelés üzletét. Pontosan látom, hogy a mi üzletszervezésünk lehetővé teszi az említett szemlélet miatt változó igények kielégítését. Magyarán: ha egy cég megkeres minket, abban a pillanatban tudok az igényeihez mérten járművet biztosítani a számára.

– Ez lehet a flottakezelés jövőbeli üzleti modellje?

– Itthon nagyon kevés a flottakezelt autó, vagyis ezen a téren (a hagyományos piacon) nagyon komoly fejlődési potenciál mutatkozik. Mivel a vállalatoknál szűkös a humán erőforrás, amely ezekkel a járművekkel foglalkozna, kifejezetten előny, hogy a Mercariusnak van szervizháttere is. Ez megkönnyíti a flottakezelést, és persze hatékonyságot kínál a vállalatoknak. A másik terület az úgynevezett carsharing, amelyből biztosan szeletet kap majd a mi piacunk is.

Ezekre a folyamatokra s persze a belőlük eredő kihívásokra kell elsősorban odafigyelnünk, és ebben a gazdasági környezetben kell majd dolgoznunk. Vagyis az az egyik feladatom, hogy a céget ezen a területen menedzseljem.